browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

ŐSHONOS MAGYAR KUTYAFAJTÁK

Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagy termetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak is.

Ha szigorúan értelmezzük az őshonos kifejezést, akkor csak azokat az állatokat soroljuk ide, amelyek a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás körüli időben, vagy a magyarokkal jöttek ide keletről a népvándorlás során. Ezeknek a fajtáknak a nagy része azonban már régen kipusztult, vagy annyira megváltozott, hogy aligha nevezhető ugyanannak a fajtának.

A komondor és a kuvasz

Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagytermetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak, és valószínűleg jobban hasonlítottak jelenlegi formájukra, mint például ősi szarvasmarhánk a magyar szürkére.

A kuvaszt elsősorban vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre használták. Mindkettő megvesztegethetetlen, bátor, kemény kutya, amely már csak mérete folytán is szeretetteljes, de határozott gazdák kezébe való.

Komondor, az ősi magyar kutyafajta

komondor

A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvelméleteinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelvekbena kumanokhoz tartozást jelentette.

Története

A kunlakta vidékek pásztorkutyája lehetett. A komondor valószínűleg őseinkkel a népvándorlás idején került a Kárpát-medencébe, de nem kizárt, hogy a kunok hozták be nagy testű pásztorkutyáikat a 13. század közepén. Ezt bizonyítják részben a romániai helynevek, részben pedig Bökönyi Sándor szíves szóbeli közlése, miszerint az ázsiai sztyeppövezet nagy testű pásztorkutyái kuvasz típusúak, de Ukrajnában - a hajdani Kumániában - ma is komondor típusú pásztorkutyákat találunk. Feladata nem a terelés volt, hanem a kuvaszhoz hasonlóan a nyáj megvédése a ragadozóktól és a tolvajoktól, hiszen őseink legfontosabb vagyontárgya az élő állat volt. Az éjjeli őrködés során a komondort fehér színe segítségével különböztették meg a támadóktól.

Nevezték gubancos magyar juhászkutyának, selyemszőrű farkasebnek, pusztai komondornak, lompos szőrű komondornak, bagolyszemű komondornak vagy csak egyszerűen komondornak, amely szó a nyelvemlékek szerint mindig a nyájat őrző nagy testű kutyákat jelölte.

Komondor lying.jpg

Pethe Ferenc 1815-ben megjelent Természet Históriájában egy rajzot is közöl a kutyáról, amely összetéveszthetetlenül felismerhető. Az első részletesebb jellemzés 1841-ben készült, ekkor a komondor ritka fajtának számított, 1899-ben a szegedi országos kiállításon egyetlen példányt mutattak be. 1909-ben kihalófélben lévő, veszélyeztetett fajtaként említik. A pásztorok nagyra becsülték kutyáikat, igyekeztek fajtatisztán tenyészteni. 1924-ben a magyar fajták közül elsőként megalakult a tenyésztőszervezete, majd 1935-ben elkészült az első standardja, Anghi Csaba munkája, amelyet változtatásokkal 1960-ban fogadott el az FCI.

A második világháborúban a komondorpopuláció ugyanúgy nagy veszteségeket szenvedett el, mint a kuvaszok. Utána viszont megváltozott a tenyésztés iránya: míg korábban az ősi értékek megőrzésére helyezték a hangsúlyt, később az esztétikai megjelenés is fontossá vált. A szőrzet egyre inkább szalagossá, zsinórossá vált, eltűnt a krémszínű árnyalat, és nagyobb testűek lettek a komondorok. De ezzel együtt nem tűntek el a fajta ősi jó tulajdonságai, a karakánság, bátorság, hűség és méltóságteljesség.

Külleme és jelleme

Komondor delvin.jpg

A komondor legfeltűnőbb sajátossága a szőrzete, amelyhez hasonló csak a pulinak és a bergamói pásztorkutyának van. Mérete mellett ez a szőrzet teszi a komondort impozánssá, látványossá. Kialakulásában valószínűleg szerepe volt az ázsiai puszták szélsőséges éghajlatának, megóvta az időjárás viszontagságaitól, nyáron a tűző napsugaraktól, télen a metsző hidegtől. Ez a vastag, nemezes szőrtakaró pajzsként védte a kutyák testét akkor is, amikor a támadó farkasokkal küzdöttek. Ezért általában a komondornak nincs szüksége házra, csak egy helyre, ahova elhúzódik a csapadék elől. Ápolni nem kell minden nap, elég az összenemezesedett csomókat időnként széttépni, egyébként teljesen öntisztuló. Régen a pásztorok a birkák mellett a komondorról is lenyírták a szőrt, ez a minőségének, úgy látszik nem ártott. Szőrszíne fehér. Megalapozatlanok az egyéb színről szóló hírek.

Nagy termete és vastag szőre ellenére mozgása kimért, elegáns. Aki látott már teljes díszben pompázó komondort, nehezen tud szabadulni a látvány varázsától.

Eredeti munkájából kifolyóan nem nagy igényű fajta, ha megvan a megfelelő tér a mozgásához és a gazdai szeretet, tökéletesen jól érzi magát. Az udvar, porta őrzése annyira a vérében van, hogy tanítani sem kell. A területét nappal keveset mozogva, heverészve őrzi, de ébersége egy pillanatra sem lankad, éjszaka viszont állandó mozgásban van, őrjáratozik. A betolakodókat szembe támadja le, és nem a megsemmisítés, hanem a hatástalanítás a célja. Amíg a gazda meg nem érkezik, addig a rosszindulatú idegen nem moccanhat. Egyesek szerint a komondor mellett be lehet menni a portára, de kijönni nem.

A kuvasszal ellentétben a komondor, ha helyesen nevelik, nem akarja a dominanciáját bizonyítani gazdájával szemben. Kimondottan embercentrikus, szeretetét nem csak gazdájára, hanem a családtagokra és a közeli barátokra is kiterjeszti. Ez nem azt jelenti, hogy a komondor macskaszerűen hízelgő természet. Kimondottan tartózkodó, disztingvált, aki elvárja, hogy tiszteljék önállóságát, szuverén egyéniségét. Nem éppen a kiképzők álma, hiszen megszokta, hogy önálló döntéseket hozzon, a számára értelmetlen parancsokat egyszerűen elengedi a füle mellett. Ennek ellenére igényli a foglalkozást, hiszen így alakulhat ki a gazda és a komondor között egy egészséges kapcsolat.

Méretei

  • Marmagasság: kan: min. 70 cm. Általában 72–78 cm. szuka: min. 60 cm. Általában 65–70 cm.
  • Testtömeg: 40–60 kg
  • Alomszám: 5-10 kölyök
  • Várható élettartam: 12 év
kuvasz

Magyar kutyafajtáink a kuvasz

A kuvasz a Magyarországon ismert kutyafajták közül az egyik legrégebbi nyájőrző kutya, talán ősibb, mint a komondor. A pásztorkodás megszűntével a tanyák és vidéki kúriák nyájőrzőkutyája lett, s esténként, ha eleresztették őket a láncról, életveszélyes volt magányosan csámborogni az alföldi tanyák közt. Hajdan vadászkutyaként medve-, bölény-, és őstulokvadászatnál alkalmazták, ma gazdaságok és házak őrzésére használják. Büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete miatt manapság egyre többen tartják.Neve eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyes források szerint türk eredetű szó, és olyan verzió is van miszerint az ótörök Küvaz, vagyis "büszke"[1] szóból ered, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a kipcsák qubas (egy kutyafajta). Ezek viszont közvetlenül származtathatók a perzsa kuwāsa(= minőség, vagyon) szóból, ami a legrégebbi ismert szóalak, de mégis ez hasonlít leginkább a magyar névhez. A kuvaszról szóló írásos emlékek feldolgozását nehezíti az a tény, hogy a fajtát több néven is illették: simafejű magyar komondor (a komondor volt a borzasfejű), farkaseb, kovasz, parasztkutya. A kuvasz szó jelentett egyszerűen keveréket is.

Története

Őseinkkel a népvándorlás során jött a Kárpát-medencébe, mint a nyájak nagy testű, határozott fellépésű védelmezője. A Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz ősétől származnak.

Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. A 15. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas magyar szürkemarha-nyájakat kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra, többek között Nürnbergbe. A nyájak napi 20-25 kilométert tettek meg, s őrzésükre fáradhatatlan, mindig éber, bátor állatokra volt szükség. A hajcsárok a vásárokon nemcsak a marhákat adták el, hanem nagyon gyakran néhány kutyát is. Így előfordulhat, hogy ezek a példányok részt vettek a hasonló nyugat-európai fajták kialakulásában. A kuvaszok megbecsültségére jellemző, hogy Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben a kuvaszt mint kutyafajtát említi.

A 19. században a szilaj állattartás megszűnésével megváltozott a kuvasz feladatköre is. Már nem a nyájakat védte a farkasoktól és a tolvajoktól, hanem a tanyákat, majorságokat. Ezért aztán nem volt szerencsés éjszakákon a tanyák között kóborolni, hiszen a kuvasz a feladatteljesítés közben nem ismert kegyelmet.

Kuvasz a tujánál.JPG

Az 20. század elején felébredt az érdeklődés a magyar pásztorkutyák iránt, így született meg Buzzi Géza tollából az első fajtaleírás 1905-ben. Megindult a tervszerű tenyésztés. Mivel az I. világháború után a kuvaszpopuláció legjava a határokon kívülre került, elsődleges cél akkor a mennyiségi szaporítás volt. Raisits Elemér vezetésével kezdődött meg a minőségi szelekció, és 1935-ben Anghi Csaba, Abonyi Lajos és Müller Iván kidolgozták a fajta standardját. A hazai állományt Erdélyből hozott egyedekkel javították fel. Az első fajtakiállítást 1931-ben Abaúj-Torna vármegyében tartották.

A második világháború iszonyatos pusztítást végzett a kuvaszok között. A fosztogató katonák géppuskáinak először a gazda portáját, tulajdonát védő kutyák estek áldozatul. Ezért a világháború után szinte a semmiből kellett elindítani a színvonalas tenyésztést. Ebben vezető szerepet játszott a Gyapjúforgalmi Vállalat Kovács Antal által létrehozott Gyapjús nevű kennele, ahonnan hosszú ideig világhírű egyedek kerültek ki. A tenyésztést négy fajtatiszta kuvasszal az ötvenes évek elején kezdték, és szigorú szelekcióval érték el, hogy 1956-ban hódító útjukra indulhattak a Gyapjús kuvaszok. A világ minden kennelében felhasználták az innen kikerülő kutyákat. A leghíresebb Gyapjús kuvasz Gyapjús Gézengúz volt, aki a Belle és Sebastien filmsorozatban Belle szerepében világhírű filmsztár lett.

Ma a tenyésztők munkájának hála a kuvasz nincs kihalófélben. Igaz, nem is vált slágerkutyává, ami jót tesz jellemének, évszázadok alatt kialakult gyönyörű küllemének.

Külleme és jelleme

Megjelenése tetszetős, nemességet, erőt, bátorságot sugároz. Magas, nagy termetű kutya, általában 70 centiméter marmagasságú. Szőrzete fehér vagy elefántcsont színű, enyhén hullámos lefutású, jellegzetes kuvasz-szőrzet. Ellentétben a komondorral, nyáron leváltja szőrtakaróját, vedlik. A világos színű bunda követelmény volt, hiszen az elsősorban esti szürkületkor támadó ragadozóktól így jól megkülönböztethette gazdája a kutyáját. De egyes források szerint a kuvasz egykor nemcsak fehér, hanem vörhenyes, sárgás, sőt, ordas színben is létezett, de sohasem volt tarka. A törzskönyvbe azonban már csak a fehér egyedeket vették fel. Bőre sötét pigmentű. Testalkata arányos, izmos teste küzdőképességről tanúskodik. Csontozata erős, de sohasem durva. Mozgása elegáns, tértölelő. Feje rendkívül nemes, számos fajtabélyeget hordoz, mely jellemzőkkel biztosan megkülönböztethető a rokon fajtáktól. A füle V-alakú, lehajló. Mandulavágású, ferde szeme értelmes és hűséget mutat. Kiváló szimatú.

9 hetesen

Bátor, kitűnő őrző-védő fajta. Idegenekkel szemben alapvetően bizalmatlan, általában egygazdás. Fiatal korában könnyen nevelhető, kétéves kor felett már nehezen idomul. A kuvasznak feladata ellátásához jó szimatra, bátorságra, erőre és támadó kedvre volt szüksége. Különleges jelleme, az évezredek óta génjeiben hordozott szabadságszeretete, nagyfokú önállósága mindenképpen kutyához értő, következetes gazdát követel. Ne is vállalkozzon tartására az, aki nem tud számára elegendő nagyságú szabad területet biztosítani, ahol mozgásigényét, elsőrangú őrző-védő adottságát kiélheti.

Játékos kutya

A kuvasz okos, intelligens kutya. Kellő mennyiségű és megfelelő képzés után látványos, eredményes őrző-védő és ügyességi munka várható el tőle. Aki nem rest kutyájával rendszeresen foglalkozni, és gazdáját rajongásig szerető, tulajdonát mindhalálig védelmező, lenyűgöző szépségű kutyát szeretne, nem fog csalódni benne.

4 hónaposan

Sokan a kuvaszt kiszámíthatatlan, agresszív kutyának tartják, holott ennél a fajtánál is csak rossz, kegyetlen tartásmód rontja el ezt az amúgy normális, kezelhető, gyerekszerető fajtát. Mint minden fajtának, a kuvasznak is szabad mozgásra és tágas kennelre van szüksége. A láncra kötést, tartós kennelben tartást nem tűri. Az ingerszegény környezetet, a gazdával való rendszeres kapcsolat hiányát, a szeretetet nélkülöző, igazságtalan bánásmódot, a követelménymentes életet nehezen viseli.

Mivel önálló, határozott jellemű, csak erős, határozott gazdáknak való, akik ki tudják elégíteni munka- és térigényét. Kis területű portákra, lakásokba nem való.

Méretei

  • Marmagasság: kan:71-75  cm, szuka:66-70  cm
  • Testtömeg: kan: 40–52 kg, szuka: 30–42 kg
  • Várható élettartam: 11-13 év

 

RÖVID SZŐRŰ MAGYARVIZSLA

Régi magyar fajta, már a XV. század körül ismerték. Az elmúlt idők folyamán számos más kutyával is keresztezték. Elsősorban angol sárga vizslákkal de többek között német pointerek és különféle kopók is részt vettek a fajta kialakításában. 1920-ban kezdődött meg a fajta törzskönyvezése és 1928-ban készült el a standardja

A rövidszőrű magyar vizsla rendkívül elegáns megjelenésű, de ugyanakkor izmos kutya benyomását kelti. Kitűnő felépítése harmonikus mozgással párosul. A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják. Egyszerre vadász, családi kedvenc és gyermekeink pajtása. Intelligenciája és alkalmazkodóképessége bármelyik feladatra alkalmassá teszi őt. Érzékeny, jóindulatú kutya a durva bánásmódot nehezen tolerálja. Bármit szívesen megtesz, hogy a gazdája kedvében járhasson. Kifejezetten könnyen tanítható fajta. Ember centrikussága miatt házőrzésre nem igazán ajánlható.

Szín

Vörösesbarna, mély sötét zsemle sárga, de mindig egyszínű. Kis kiterjedésű fehér foltok a mellkason és a lábvégeken megengedettek.

Szőrzet

Sima, rövid

Ápolás

A magyar vizsla rövid szőrzete miatt kevés ápolásra szorul. Vedlési időszakban kopókesztyűvel könnyen távolíthatóak el az elhalt szőrszálak. Karmainak megfelelő hosszára mindig ügyeljünk

 

A puli, a pumi és a mudi

A pulivilágszerte a legismertebb magyar terelőkutyafajta. Ősei a pásztoremberek nélkülözhetetlen segítői voltak. Akár egy marhát is adtak egy-egy híres terelő kölykéért. A külsejével nem törődtek. Mintegy 100 éve szervezetten tenyésztik.

Története

A puli története messzire nyúlik vissza. Már a Kr. e. 4. évezredből maradt ránk olyan sumer szobor, amely egy pulihoz nagyon hasonlító kutyát ábrázol. Annyi bizonyos, hogy őseinkhez valamikor ázsiai vándorlásuk közben került, s együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol évszázadokig mint a pásztorok hű segítője szerzett magának hírnevet. Első leírója Heppe volt 1751-ben, és utána sokan megemlítik írásaikban a puli bozontos szőrét, hihetetlen intelligenciáját és munkabírását.

Az 1900-as évek elején megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, csökkent a legelők területe és ezzel a puli munkalehetősége is. A kipusztulástól Raisits Emil és munkatársai tevékenysége mentette meg. Egyre kevesebb kutya maradt meg eredeti munkakörénél, a puliból sztárfajta lett. Példányai bekerültek a tanyákra, falvakba, városokba, mint házőrzők, testőrök vagy kedvencek, esetleg rendőrkutyák. 1935-ben Anghi Csaba vezetésével állították össze a fajtaleírását. A II. világháború a nagy létszámú, erős populációban nagy károkat nem tett, de a tenyésztést néhány évre visszavetette.

Az 1960-as években elkezdődött a puli tervszerű tenyésztése Ócsag Imre vezetésével, aminek során a fehér, majd a szürke és a maszkos fakó szín kitisztult, a szőrzet minősége javult. Ma a puli, úgy tűnik, visszatalál eredeti foglalkozásához, hiszen az 1990-es évektől kezdve kerülnek megrendezésre a terelési ösztönpróbák, amelyeken pulik is részt vesznek. Bebizonyosodott, hogy a hosszú ideje megváltozott körülmények között élő pulinak a legkevesebb a terelőhajlama a három terelőkutya fajta közül, de a helyzet azóta sokat javult. A külföldi fajták térnyerése mellett a puli népszerűsége sokat csökkent az utóbbi években, de ez megakadályozza azt is, hogy a fajta túltenyésztett divatkutyává váljon.

Külleme és jelleme

A puli legfeltűnőbb külső tulajdonsága szinte páratlan szőrköntöse, amely a fajta egyik védjegye. A szőrtakarója lehet zsinóros, szalagos, nemezes vagy csak egyszerűen gubancos, de annyi bizonyos, hogy főleg a lakásban tartott példányoknál alapos gondozást igényel. Nyaka a hosszú szőrzet miatt szinte nem is látható. A szemet ernyőszerűen takarja a fej sűrű szőrzete, így a fej gömbölyűnek tűnik. Színe leggyakrabban fekete, de lehet fehér, szürke vagy fakó és ezeknek különböző árnyalatai.

A puli hosszú történelme, fennmaradása a szorgalmának, találékonyságának, intelligenciájának köszönhető. A zord körülmények, a kemény munka edzetté, ellenállóvá, igénytelenné tették a fajtát, és ezek a vonások a mai napig jellemzőek a pulira. Megszokta az önálló munkavégzést, s azt, hogy gazdája minden szavát lesse. Egyénisége elbűvölő. Kedveskedő, családszerető, különösen kedveli a gyerekeket, ezzel együtt önérzetes és sértődékeny. Kitűnő házőrző, aki mindent hangosan kommentál. Megvesztegethetetlen hírben áll. A kertes házak őrzőjének, barátnak egyformán alkalmas jószág. Városi lakásban - nemezesedő bundájának erős szaga miatt - nem ajánlott a tartása.

Erről a kutyáról el lehet mondani, hogy csak éppen beszélni nem tud. Szinte mindent megért! A jól nevelt puli nem csak gazdája szavait, de intését, sőt akár szemeivel kifejezett akaratát is parancsnak veszi, és feltétel nélkül teljesíti. Energikus, mozgékony, nagyon élénk vérmérsékletű, sohasem lusta állat. Bátor, szinte semmitől sem fél. Ugatós, de kiegyensúlyozott kutya.

Színei

A puli négyféle színben fordul elő: fekete, fehér, szürke és maszkos fakó[1]. Korábban a puli fajtisztaságát a színéhez kapcsolták: míg egy időben a fekete színű állatot nem tartották fajtisztának, később kizárólag a fekete puli minősült annak[2]. A fehér szín az 1960-as évekre annyira ritka lett, hogy vészharangot kongattak: kipusztulhat a fehér puli. A tenyésztők ekkoriban kiemelt figyelmet fordítottak a különleges színű állatra, így mára már nem számít ritkaságnak. A fehér szín alatt érthető gyöngyfehér és zsemleszín is.[3] A fajtaleírás szerint ugyan a pulikutya egyszínű, ám ez inkább jelenti azt, hogy kifejezetten foltos állat nem létezik, mint azt, hogy ne lehetnének szőrzetében színátmenetek: az ilyen típusú kutya nevezhető maszatos fakónak, vagy népiesen ordasnak[4].

A szőrzet ápolása

A puli iránt érdeklődők biztosan megkérdezik, hogyan lehet ezt a tetszetős "rasztafrizurát" előállítani. El kell árulnunk, hogy magától nő így: a bundában vannak erős, sprőd spirálisan csavarodó "felszőrök, amelyeket körülvesz és át-meg átsző a puha és finom pehelyszőrök tömege". A fürtöket előállítani tehát nem kell, a genetika erről gondoskodott, viszont rendezgetni és ápolni mindenképpen szükséges.

Méretei

  • Marmagasság: kan: 40-44 cm, szuka: 37-41 cm
  • Testtömeg: kan: 13-15 kg, szuka: 13 kg
  • Várható életkor: 12–14 év[5]

A magyar agár

Legősibb vadászkutyánk a magyar agár, amelyet szintén keletről hoztak magukkal a magyar törzsek, évszázadokon át a lovas vadászatok nélkülözhetetlen szereplője volt. A XIX. században erősen átkeresztezték a fajtát az akkor divatos angol agárral, amely küllemét finomította, de belső tulajdonságai, ellenálló képessége kitartása megmaradt. A második világháború után csaknem teljesen eltűnt, nehezen fellelt néhány egyedéből tenyésztették vissza.

magyar agár

Az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó elődje a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki a magyarok sárga vadászkutyáiból, amelyek az eredetileg itt élő népek kutyáival keveredtek. A második világháborút követően hasonlóan a magyar agárhoz üldözött fajta lett, csaknem eltűnt, de sikerült néhány egyedet kimenteni Erdély területéről, és újraéleszteni a fajtát.

erdélyi kopó

 


One Response to ŐSHONOS MAGYAR KUTYAFAJTÁK

  1. seo plugin

    Hello Web Admin, I noticed that your On-Page SEO is is missing a few factors, for one you do not use all three H tags in your post, also I notice that you are not using bold or italics properly in your SEO optimization. On-Page SEO means more now than ever since the new Google update: Panda. No longer are backlinks and simply pinging or sending out a RSS feed the key to getting Google PageRank or Alexa Rankings, You now NEED On-Page SEO. So what is good On-Page SEO?First your keyword must appear in the title.Then it must appear in the URL.You have to optimize your keyword and make sure that it has a nice keyword density of 3-5% in your article with relevant LSI (Latent Semantic Indexing). Then you should spread all H1,H2,H3 tags in your article.Your Keyword should appear in your first paragraph and in the last sentence of the page. You should have relevant usage of Bold and italics of your keyword.There should be one internal link to a page on your blog and you should have one image with an alt tag that has your keyword....wait there's even more Now what if i told you there was a simple WordPress plugin that does all the On-Page SEO, and automatically for you? That's right AUTOMATICALLY, just watch this 4minute video for more information at. Seo Plugin

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>